Vérünk egyfajta kötőszövet, melyben megtalálhatunk sejteket és sejtszerű részecskéket. Ennek felét plazma teszi ki, mely tartalma szerint sók és víz alkotja. Másik felét túlnyomó többségben a vörösvértestek alkotják, amik felelősek a szán-dioxid és az oxigén szállításáért, amelyet a hemoglobin végez. A másik felének a kisebbik részét -kb 600-ad (600 vörösvértestre jut egy fehérvérsejt)- a fehérvérsejtek teszik ki, amik a védekező mechanizmusban vesznek részt. A vérsejtek képződéséért a csontvelő felelős, ahol a különböző vérsejtek egy típusból, azaz őssejtből jönnek létre.
- Agranulocitózis
- Akut leukémia
- Csontvelődaganatok
- Hemofília (vérzékenység)
- Hodgkin – kór
- ITP (immuntrobocitopénia)
- Krónikus limfoid leukémia
- Krónikus myeloid leukémia
- Leiden – mutáció
- Myeloma multiplex
- Non – Hodgkin limfómák
- Osteomyelosclerosis
- Thalassemia
- Trombofília
- Vashiányos vérszegénység
- Vészes vérszegénység (anémia)
- Von Willebrand betegség
